Címlap

Ki olvas minket

Oldalainkat 2 vendég böngészi

Designed by:
findI
Magamról PDF Nyomtatás E-mail

 

Katkó Tímea okleveles természetgyógyász, reflexológus, arctorna tréner vagyok.

1974-ben születtem Szegeden. Érettségi után külkereskedelmi, majd tanári diplomám megszerzését követően hosszú időn át két csodálatos kisleányom főállású édesanyjaként éltem mindennapjaim. Ekkor lettem fogékony és figyelmem ebben az időben fordult az egészséges életmód, az egészségmegőrzés, az egészségtudatosság és a természetes megoldások felé.

2009-ben találkoztam az arctorna, az öregedés ellen természetes megoldást kínáló módszerével. 2010-ben az Arctorna arcvonal módszerének trénerévé váltam Budapesten, azóta szépítem s építem a hozzám forduló arcokat, vonásokat.

A szépség és egészség szorosan összefüggő, egymás nyomában járó, egymástól el nem választható minőség.

Elhatároztam, hogy tovább képezve magam a szépség mellett az egészség szolgálatába állok. Elvégeztem az ETI egészségügyi és természetgyógyászati modulját majd reflexológiából jeles szakvizsgát tettem.

Szerencsés vagyok, mert a reflexológiát Dr. Csikai Erzsébettől tanulhattam, /akinek az Egészségügyi Minisztérium Honoris Causa címet adományozott 1997-ben/ az Ő személye, tudása, a szeretet, az energia amely belőle áradt, az odaadás és az alázat meghatározott, átformált és biztos lábakon a pályára állított. Örök hála és köszönet érte!

Hálás vagyok továbbá Dr. Petrov Jurij és Dr. Petrovné Ráti Lilla természetgyógyász házaspárnak, akiket a barátaimnak mondhatok. Az Ő tudásuk és hozzáállásuk példa számomra.

Nagy szeretettel várom kezeléseimen!

 

Valahol ki van jelölve helyed

Bódás János

Azért van síró, hogy vigasztald,
az éhező, hogy teríts neki asztalt.
Azért van seb, hogy bekösse kezed,
vak, elhagyott azért van, hogy vezesd.
Azért van annyi árva, üldözött,
hogy oltalmat nyerjen karjaid között.
Azért roskadnak mások lábai,
hogy terhüket te segíts hordani.
Az irgalmat kínok fakasztják.
Mélység felett van csak magasság.
Hogyha más gyötrődik, szenved - azért van,
hogy te befogadd szívedbe boldogan.
Megmutattad néha legalább,
hogy lelked által enyhült, szépült a világ?
Vagy tán kezedtől támadt foltra folt
ott is, ahol eddig minden tiszta volt?

Mi vagy?
Vigasznak, írnak szántak,
menedéknek, oszlopnak, szárnynak.
Valahol rég... siess... keresd,
Ki van jelölve a helyed.

Csak ott leszel az, aminek Isten szánt,
másként céltalan lesz az életed,
s a sors ekéje bármily mélyen szánt,
mag leszel, mely kőre esett.
Elkallódott levél leszel,
mely a címzetthez nem jut el.
Gyógyszer, mely kárba veszett,
mit sohasem kap meg a beteg.
Rúd leszel, de zászlótalan,
kalász leszel, de magtalan.
Cserép, melyben nem virít virág,
s nem veszi hasznát
sem az ég, sem a világ